Hét évig tart a pécsi Karolina-külfejtés rekultivációja
- Gazdaság
- 2018.02.22
Ennek során 9,6 millió köbméternyi követ és félmillió köbméter termőföldet fognak visszatölteni a területre. A cél egy gyepesített, erdősített terület kialakítása.
Megkezdődik márciusban a Pannon Hőerőmű Zrt. tulajdonában lévő, 1975-ben megnyitott pécsi Karolina-külfejtés rekultivációjának első fázisa - jelentette be Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára szerdán.
Az 5,8 milliárd forintba kerülő munkálatok egyharmadát a Pannon Hőerőmű, kétharmadát a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.-n (BVH) keresztül az állam finanszírozza.
A munkálatok fő felelőse - a bányászati jog jogosultjaként - az erőmű. Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy a Karolina-külfejtést 1975-ben nyitották meg: a majdnem 30 évig üzemelő bányából 8,5 millió tonna szenet termeltek ki. A rekultivációról elmondta, hogy 9,6 millió köbméternyi követ és félmillió köbméter termőföldet fognak visszatölteni a területre, ahol a tervek szerint rendezett, gyepesített, erdősített területet alakítanak majd ki. A cég vállalta, hogy az egymillió köbméter vizet is tartalmazó tölcsér alakú bányagödröt 169 méteres tengerszint feletti magasságig feltölti. A BVH erről a szintről a 195 méteres végső magassági szintig tölti tovább a területet.
A Pannon Hőerőmű négy, a BVH további három évig dolgozik majd a területen. Annak érdekében, hogy a lakosságot lehető legkevésbé zavarják, kizárólag a hétköznapok nappali óráiban fognak dolgozni – írta az MTI.
A Pécs belvárosától légvonalban néhány kilométerre található külfejtés miatt kialakult repedések veszélyeztetik a pécsbányai házakat. A külfejtéssel szomszédos pécsi településrészeken januárban indított aláírásgyűjtést egy helyi civil szervezet a rekultiváció mielőbbi megindításáért. A kezdeményezést mintegy 700 ember támogatta aláírásával.
